top of page

"S.T. Sky: Emily 2. – Az Asperg család” könyvajánló

Először is szeretném megköszönni a Helma - Az innovatív könyvek világa kiadónak, hogy a rendelkezésemre bocsátotta ezt a könyvet, illetve a magyar könyv is magyar termék mozgalomnak, hogy a részese lehetek ennek a csodás kezdeményezésnek. Illetve köszönöm az írónak: Sky ST-nek hogy megírta ezt a különleges könyvet.


Az Asperg család története ott folytatódik, ahol az előző kötetben véget ért. Ebben a kötetben kicsit jobban megérthetjük a családot. A váltott idősíkokon keresztül az olvasó párhuzamosan ismerhet meg egy-egy helyzetet, illetve az egyes karakterek jellemét és gondolatait.

A regény hangsúlyt fektet a családi élet fontosságára, kitérve a gyermeknevelésre: a gyermekek családban betöltött szerepére és helyzetére. A könyvben megjelenik a mára igen divatossá vált nevelési elv: a „csak boldog legyen a gyerek”, egy számomra üdítő nézőpontból, ugyanis ez a nézet a kötetben hordoz magában mondanivalót. A család felnőtt tagjai kellő határozottsággal és megfelelő iránymutatással szabják meg a kereteket, amik között a gyermekek számára van mozgástér, tekintettel a képességeikre és az igényeikre. Ez egy nagyon fontos nézőpont, hiszen egy gyermek nem attól lesz boldog, hogy keretek nélkül mindent megengedünk neki. A kötetben megjelenített szülő-gyermek kapcsolatban hangsúly helyeződik még a kommunikációra: „Leülni vele beszélgetni, rendszeresen". Megjegyzem egy ilyen alaptétel a való életünkben jelenlévő kapcsolataink minőségére sem jelentene hátrányt.


A könyvben az Asperg család tagjainak az egymással való kommunikációjában végig jelen van a felelősség és a tisztelet. Ezek az értékek a kötet egész szellemiségét áthatják.

Ebben a részben jobban megismerjük a női karaktereket, főleg Emilyt. A nő erősségei mögött megbúvó szenvedést. Emily személyisége a betöltött szerepei során – a kislány, a feleség, az anya, az özvegy asszony és a nagyszülő - az évek alatt jelentős változáson ment keresztül. A kilányból hirtelen anya lett, majd feleség, özvegy asszony, néhány évvel később újra feleség, ismét anya és ismét özvegy asszony és a kör kezdődött elölről. Feltűnt, hogy ebből a ciklikusságból kimaradt egy igencsak fontos szerepe: a nő… Elgondolkodtam azon is, hogy Emilynek a szerepei közben mennyire volt mozgástere. Vágyott rájuk vagy inkább csak belekényszerült?!


A többször visszatérő mondat: „gyerekek majd lefoglalják és nem lesz láb alatt” nem igazán egyéni választásra enged következtetni.


Kinek jó az, ha nincs láb alatt és nem lát át összefüggéseket? Emilynek vagy azoknak, akik titkolják előle az igazságot?! Mi történik akkor, amikor valaki, jelen esetben Emily, megelégeli a tőle elvárt szerepeket és öntudatra ébred?! Milyen reakciót vált ki a környezetéből, ha nem úgy viselkedik, ahogyan megszokták tőle?!

Egy férfiak uralta világban képes lesz-e érvényesülni, úgy, ahogyan ő szeretne?

Ilyen és hasonló kérdésekre kereshetünk és kaphatunk választ az Asperg család második részében, azonban kedves olvasó még mindig csak a felszínt kapargatjuk. Az előző kötetben többször elhangzott, hogy a "látszat néha csal".  Ez a mondat a folytatásban nyer igazán értelmet, mert senki és semmi nem az, aminek látszik és a könyv végére több kérdése lesz az olvasónak, mint válasza.

Olvass hazai szerzőktől! Olvass sokat! Ezt a könyvet pedig itt találod:

23 views0 comments

Comments


bottom of page